Internet of Things (1. Rész) - Mindenki az IoT –ről beszél, de mit is takar ez a megnevezés?

Napjainkban azonban egyre gyakrabban emlegetett az "Internet of Things", vagy az ún. tárgyak internete (IoT) kifejezés. A legújabb felmérések szerint 2020-ra már valószínűleg több mint 30 milliárd berendezés csatlakozik majd az IoT-hez. Hogyan is definiálhatnánk tehát az IoT -t?

Ez egy régebbi cikk, amelynek közzétételi időpontja 2017.09.08 volt. Némely benne foglalt információ mára már elavult lehet. Kérdésével bátran forduljon hozzánk, szívesen segítünk!

Vezeték nélküli berendezések kölcsönös csatlakozásaként jellemezhetnénk, miközben ezek a berendezések interneten vagy saját hálózaton keresztül kommunikálnak egymással. A berendezésnek képeseknek kell lennie kommunikációra, felmérésre, adatgyűjtésre, vezérlésre és adatfeldolgozásra. Röviden tehát különböző érzékelők, aktuátorok, vezérlőrendszerek összekapcsolt hálózatáról van szó, amelyek célja nagyobb hatékonyság, biztonság és kényelem elérése.
A Nemzetközi Távközlési Egyesület a tárgyak internetét IT-vállalatok globális infrastruktúrájaként határozza meg, amely fejlett szolgáltatások használatát teszi lehetővé a fizikai és virtuális tárgyak jelenlegi és a kialakulóban lévő információs és kommunikációs technológiákon alapuló összekapcsolásával. Ezen kívül meghatározzák még a készülék és a tárgy közötti különbséget. A készüléknek képesnek kell lennie kommunikálni más eszközökkel, és minimális érzékelést, adatgyűjtést, ellenőrzést vagy adatfeldolgozást kell biztosítania. A tárgy pedig az IoT viszonylatában lehet fizikai vagy virtuális, amely képes internetre kapcsolódni és kommunikálni egymással.
Az IoT nem egyetlen eszköz. Egyszerű és bonyolultabb eszközök egész rendszere, amelyek kommunikálnak egymással. Az internet nem alapja ennek a kommunikációnak, az internet csak eszköz.

Miben különbözik egymástól az internethez csatlakozott készülék és az IoT eszköz? És miért különleges az IoT?

Az alapvető különbség az autonómiában rejlik. Az 1990-es években a kenyérpirító volt az első hálózathoz csatlakoztatott eszköz, amelyet interneten keresztül irányítottak. Viszont ez csak végrehajtotta a hálózaton keresztül kapott parancsot. Olyan ez, mint amikor távirányítóval vezéreljük TV készülékünket. Ebben az esetben nem beszélhetünk intelligenciáról. A legnagyobb különbséget tehát az irányítás intelligenciájában kell keresnünk. Az érzékelők, a működtetők, a szerverek, tehát az IoT „tárgyai” önállónak kell, hogy legyenek, és döntéseikben az intelligencia jeleit kell mutatniuk. Ha a kenyérpirítót vesszük példaként, akkor lenne valóban intelligens, ha reggel 8 órakor elkészítené a pirítóst, hogy tulajdonosa rögtön az ébredést követően elfogyaszthassa azt.

Milyen változásokat hoz az IoT?

A tárgyak internete számos életterületen feltűnik, mint pl. az intelligens otthonok, közvilágítás, viszont elsősorban az elektrotechnika, egészségügy és autóipar területén hoz majd komoly változásokat. A legújabb felmérések szerint 2020-ra már valószínűleg több, mint 30 milliárd berendezés csatlakozik majd az IoT-hez. Ezzel már előre számoltak, ezért az IPv4 helyett már IPv6 protokoll lép érvénybe.

Bár a tárgyak internete csak pár évvel ezelőtt kezdett elterjedni, az SOS electronic már régóta együttműködik a vezeték nélküli technológiákat gyártó cégekkel, mint pl.AAEON, ESPRESSIF, FUJITSU, IMST, LANTRONIX, LEXSYSTEM, QUECTEL, WIZNET és még sorolhatnánk. Az IoT alkalmazásokhoz kínált teljes termékválasztékot megtalálja honlapunkon: Kommunikációs modulok.

A tárgyak internetéhez jelenleg különböző kommunikációs interfészeket használnak. Ezekről a következő IoT részben tudhatnak meg többet.

Ne maradjon le a hasonló cikkekről!

Önnek is tetszenek cikkeink? Ne maradjon le egyről sem! Nem kerül erőfeszítésébe, mi eljuttatjuk Önhöz.

A cookie-k segítenek szolgáltatásaink nyújtásában, melyek igénybevételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába.