Elektronikus berendezések hitelesítése (1. rész) – Jogszabályi követelmények

Az Ön terméke valóban biztonságos? Megfelel az uniós jogszabályoknak? Mindent a CE jelölésről egy helyen!

Ez egy régebbi cikk, amelynek közzétételi időpontja 2017.06.02 volt. Némely benne foglalt információ mára már elavult lehet. Kérdésével bátran forduljon hozzánk, szívesen segítünk!

Tudta, hogy az EU piacán található elektronikai cikkek 80%-a nem felel meg az uniós jogszabályoknak és előírásoknak? Ráadásul 30 százalékuk veszélyesnek bizonyul! Mivel nekünk (és nyilván Önnek is) fontos, hogy alkatrészeinkből biztonságos és minőségi elektronikai berendezéseket lehessen előállítani, ezért egy cikksorozaton keresztül szeretnénk Önt megismertetni a téma részleteivel.

Miért foglalkozzon egy cég a hitelesítéssel?

Egészen az alapokhoz kell visszanyúlnunk. Az üzleti etika és természetesen az EU általános termékbiztonságról szóló irányelve kimondja, hogy forgalomba hozni vagy üzembe helyezni kizárólag biztonságos termékeket és szolgáltatásokat lehet. Mindazonáltal a cég érdeke is, hogy termékeik semmilyen körülmények között se veszélyeztessék a fogyasztók egészségét és biztonságát, valamint hogy megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak is. Ezért létezik egy jogszabályi keret, amely összefoglalja azokra a termékekre vonatkozó műszaki követelményeket, melyek természetüknél fogva veszélyeztethetik a fogyasztó egészségét, biztonságát, tulajdonát vagy a környezetet. És ami a legfontosabb, az EU piacára nem kerülhet ki olyan termék, amely nem teljesíti a megfelelőség értékelési eljárás során ellenőrzött meghatározott műszaki követelményeket. Egyszerűen fogalmazva - az Európai Unió belső piacán csak azok a termékek hozhatók forgalomba, melyek CE jelöléssel és EU-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkeznek.

A termékek műszaki követelményeiről

A piacon megszámlálhatatlan mennyiségű terméket találhatunk. Ebben az esetben tehát az általánosítás nem helyén való. Azonban fontos tudni, hogy a termékünk milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és azok hol lesznek üzembe helyezve. Alapvetően 5-6 különböző uniós irányelvről beszélhetünk:
  1. 2006/42/EK (gépek - MD)
  2. 2014/30/EU (elektromágneses összeférhetőség - EMC)
  3. 2014/35/EU (meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések - LVD)
  4. 1999/05/EC (rádió- és távközlő végberendezések - R&TTE), 2016 júniusától új irányelv lép hatályba - 2014/53/EU (Rádiós berendezésekről szóló irányelv – RED)
  5. 2014/34/EU (Robbanásbiztos berendezések, védelmi rendszerek - ATEX)
  6. 2009/48/EK (A játékok biztonságáról szóló irányelv, TOY)

Mi mindenre terjednek ki ezek a jogszabályok?

Át kel őket tanulmányozni, anélkül nem megy, hiszen a törvény nem ismerete nem mentesít a felelősség alól… Lényegében tartalmazzák az alapfogalmakat, szervezeteket, műszaki követelményeket, megfelelőség-értékelési eljárásokat, stb. Bár az irányelv határozza meg a definíciókat, eljárásokat és szervezeti követelményeket, a termékek műszaki követelményeinek mégis a műszaki előírásoknak kell megfelelniük. Ezekhez az irányelvekhez ún. „harmonizált szabványok” is társulnak az EU-n belül. Meg kell jegyeznünk, hogy a szabványok csak útmutatásként szolgálnak a biztonságos termékgyártáshoz, és ezért a szabványoknak való megfelelés önkéntes jellegű. Amennyiben a gyártó nem a normák szerint jár el a gyártás során, az ő feladata aztán, hogy bebizonyítsa, hogy terméke legalább olyan biztonságos, mintha azt a szabványok szerint állították volna elő. Így végülis a termékbiztonság elérésének legegyszerűbb módja, ha a szabványok szerint járnak el.

Az Európai Uniós szabványokat 3 csoportba oszthatjuk:

  1. nemzetközi szabványok – ISO, IEC, EHK…
  2. EU szabványok – EN STN…(CEN, CENELEC, ETSI…)
  3. nemzeti szabványok – minden ország saját szabványosítási rendszerrel rendelkezik, az EU területén a szabványok többsége harmonizált, nemzeti eltéréseknél a piacra való belépés előtt ezeket teljesíteni kell

Kit terhel a felelősség az előírások betartásáért?

Nem állíthatjuk egyértelműen, hogy a gyártót. A fogyasztók biztonságáról van szó, tehát, ha általánosítunk, mindenki felelős érte, aki befolyással van a termék tulajdonságaira. Az utóbbi időben változtattak az irányelveken, és az előírások ún. gazdasági szereplőket határoztak meg; ezek a gyártók, meghatalmazott személyek, importőrök és forgalmazók. A 2. fejezetben találhatók ezen egységek világosan meghatározott feladatkörei.
Sok importőr vagy forgalmazó például Kínában gyártatja termékeit, majd saját címkével látja el ezeket. Ez esetben vigyázni kell arra, hogy automatikusan a termék gyártóivá válnak, és a kötelezettségek is rájuk hárulnak.
Az elektronikai berendezések tanúsításával foglalkozó következő cikkünkben bemutatjuk Önöknek az értékelési eljárás menetét.

Ne maradjon le a hasonló cikkekről!

Önnek is tetszenek cikkeink? Ne maradjon le egyről sem! Nem kerül erőfeszítésébe, mi eljuttatjuk Önhöz.

A cookie-k segítenek szolgáltatásaink nyújtásában, melyek igénybevételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába.